Postagalambok tájékozódási képessége:

A galambok eme képességét az angol „homing of pigeon” kifejezés fordításaként talán pontosabban hazatérési akaratként értelmezhetnénk. A galambok hazatalálási képessége leginkább a Nap állásához mért navigációs képesség függvénye.  A Nap segítségével történő navigálás a galambok veleszületett adottsága, melyben szerepet játszik a horizont és a Nap által bezárt szög („Nap magassága”). Feltételezhető, hogy postagalambok a Nap állását minden pillanatban pontosan ismerik, így felengedéskor tudják, milyen a Nap állása a több száz km-re fekvő dúcuk felett, tehát a felengedési hely és a hazai dúc napállása adja meg a helyes hazatérési irányt. E miatt fontos, hogy a verseny során a feleresztés pillanatában a Nap látható legyen számukra. Ha az idő borús, a galambok irányt téveszthetnek, ha viszont már úton vannak és csak később lesz felhős az ég, a helyesen megválasztott irányról nem térnek le. Ezt a képességet tréningekkel javítani lehet, valamint az életkor és a megszerzett rutin is fontos e tekintetben. Néha a természet is megtréfálja a tájékozódó postagalambokat az „inverziónak” nevezett jelenség révén. Ez azt jelenti, hogy két száraz, hideg légréteg között egy meleg, nedves légréteg keletkezése esetén, a párás légrétegen áthatoló fénysugarak megtörnek, ezért a galambok számára úgy tűnik, hogy a Nap máshol áll, mint valójában, így a tájékozódásuk zavart szenved. Fontos szerepet játszik a földmágnesesség is a tájékozódásban. Erre az enged következtetni, hogy bizonyos felengedési helyeken mindig nagy a veszteség a versenyek során. Kimutatták, hogy a különböző érclelőhelyek fontosak e tekintetben, de a gyakori hadgyakorlatok színhelyei ill. a nemzetközi vásárok, bemutatók színhelyei is komoly nehézségeket jelentenek a különböző híradástechnikai berendezések üzemeltetése által. Helikopterről követe ill. manapság már gps-el figyelt hazatérési kísérletek is bizonyították, hogy a galambok kezdetben, nagy falkában együttrepülve kezdik meg hazatérésüket, majd kisebb csapatokba verődve szétszélednek. Az útjuk során kerülik a magas tereptárgyakat, hegycsúcsokat, előszeretettel követik a völgyek, nagy folyamok vonalát. Érdekes hazai megfigyelés azonban az, hogy a galambok kerülik a nagyobb tavakat akár a hazafelé vezető úton, akár a start közelében található is az. A hazavezető út utolsó 25 km-én az optikai tájékozódás és a szaglás jut fontos szerephez. Mindezt a szélsőséges időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják. Ilyen extrém környezeti tényező a köd, amely korlátozza a látást, szétszórja a fényt, és kontúrhalványodást okoz. A vihar közeledte, a nagy elektromos kisülések (pl. Napfolt-tevékenység), az óriási légnyomáskülönbségek mind okai lehetnek a tájékozódási képesség csökkenésének.