Postagalambok
 

Valamennyien tudjuk, hogy az ember sz�mos �llatfajt�t – k�zt�k a galambot is – m�r �vezredekkel ezel�tt h�zias�tott. Sokukat �rdekeinek megfelel�en ki is haszn�l. Ez t�rt�nt a galambokkal is. A fenti megfigyel�s mik�ntj�re azonban a mai napig nem tudunk pontos magyar�zatot adni. Annyi azonban bizonyos, hogy m�r az �korban h�rviv� szolg�latra alkalmazt�k �ket. Az �kor legnagyobb galambteny�szeteit Egyiptomban hozt�k l�tre. A h�rviv� galambok keresett �rucikk� v�ltak, amelyeket f�n�ciai keresked�k sz�ll�tottak az akkori vil�g �llamaiba. A g�r�g�k m�r �lland� galambposta �llom�sokkal h�l�zt�k be �llamukat. A galambteny�szt�st, illetve a nemes�t�s tudom�ny�t a g�r�g�kt�l �tv�ve a r�maiak is tov�bb vitt�k. Ekkor m�r rendszeresen versenyeket is rendeztek. A k�z�pkor kezdeti �vsz�zadaiban, Eur�p�ban a teny�szt�s �s a versenyz�s is feled�sbe mer�lt. A X. sz�zadban azonban �jra felfedezt�k, a galamb�szatott. A felfedez�shez nagyban hozz�j�rultak a keresztes hadj�ratok. A Perzsi�ba, Sz�ri�ba vonul� keresztes hadak ugyanis j�l szervezett, kifejezetten katonai c�lra l�trehozott h�rviv�galamb-�llom�sokat, illetve -szolg�latot tal�ltak.

Magyarorsz�gon a XI. sz�zadban kezdtek ismerkedni a h�rviv�galambok teny�szt�s�vel. A t�r�k h�bor�k sor�n m�r rendszeresen haszn�lt�k a galambokat. A v�rh�bor�k h�rviv� galambjainak szerep�r�l Zr�nyi Mikl�s Szigeti veszedelem c�m� eposz�b�l is �rtes�lhet�nk.

A k�vetkez� sz�zadokban a katonai c�lra alkalmazott galambok szerepe cs�kkent. Katonai c�lra val� �jb�li felfedez�s�k a francia-porosz h�bor� idej�n t�rt�nt. A poroszok �ltal 1870 szeptember�ben k�r�lz�rt P�rizs – a megrong�lt h�rad�vonalak miatt – csup�n galambokkal tudta fenntartani a kapcsolatot az el nem foglalt ter�letekkel. Az alkalmazott galambok m�r a tudatos teny�szt�s sor�n �vsz�zadok alatt kialakult, k�l�nf�le fajt�j�, az akkoriban kapott elnevez�s szerint postagalambok voltak.

A galambok a feladatot ugyan sikeresen teljes�tett�k, de a h�bor� francia veres�ggel v�gz�d�tt. A h�bor�t k�vet�en azonban - l�tva �s �rt�kelve a francia eredm�nyeket - sz�mos orsz�g hadvezet�s�ge a m�r addig is megl�v� postagalamb-szolg�lat�nak tov�bbi fejleszt�s�be fogott. �gy tett a Monarchia had�gy�t ir�ny�t�  Had�gyminiszt�rium is. A hader� k�tel�k�ben fenntartott teny�szetek mellett a polg�ri teny�szt�st is �szt�n�zte, mert saj�t teny�szeteib�l t�r�t�smentesen teny�szp�rokat helyezett ki. Ellent�telez�sk�nt az 1912. �vi LXIII., vagyis a hadiszolg�ltat�sr�l sz�l� t�rv�ny 14. �-a �rtelm�ben a hader� h�bor� idej�n t�r�t�s ellen�ben a polg�ri teny�szeteket r�szben vagy eg�szben kisaj�t�thatta. Ebben az id�szakban az �llom�ny �ltal�ban a k�vetkez� belgiumi �s n�met postagalambfajt�kb�l �llt: antwerpeni, l�ttichi �s br�sszeli, illetve az aacheni �s a k�lni. Az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor a hadvisel� felek hadseregeiben m�r sz�zezres nagys�grendben tartott�k a kik�pzett postagalambokat. A k�nnyen kik�pezhet� galambokat hozz�szoktatt�k a helyv�ltoztat�sra k�pes �gynevezett mozg� d�choz – ami l�vontat�s�, kerekes galambh�z volt –, nem utols� sorban pedig a harct�r zaj�hoz. A galambok a domborzati viszonyokt�l f�ggetlen�l �s megfelel� gyakorlat ut�n a napszakt�l f�ggetlen�l is megb�zhat� partnereknek bizonyultak. Egyed�l csak az id�j�r�si viszonyok akad�lyozhatt�k alkalmaz�suk siker�t.

 Motoriz�lt mozg� d�c
 

Az �ll�sh�bor� kialakul�sa messzemen�en visszaigazolta a postagalambok n�lk�l�zhetetlens�g�t. Az els� vonalakba telep�tett t�vbesz�l� vezet�kek a t�z�rs�gi t�z k�vetkezt�ben gyakorta megs�r�ltek, haszn�lhatatlann� v�ltak. Ez�rt sokszor az egyetlen megb�zhat� h�rad�si lehet�s�get a postagalambok biztos�tott�k. Az osztr�k – magyar hader� n�met tapasztalatok alapj�n 1916–1917-ben �p�tette ki a postagalamb-�llom�sok h�l�zat�t. Az alapegys�get a mozg� d�ccal rendelkez�, 60 galambb�l, 1 tisztb�l - aki a parancsnoki beoszt�st t�lt�tte be –, 1 f� gondoz�b�l, valamint 2 f� k�ld�ncb�l �ll� postagalambszakasz jelentette. Minden hadoszt�ly-parancsnoks�g mell� 1 postagalambszakaszt osztottak be. A d�cot a parancsnoks�g k�zel�ben meghat�rozott szab�lyok szerint telep�tett�k, s innen k�ld�nc�k sz�ll�tott�k a meghat�rozott ezredparancsnoks�gokhoz a 24 �r�s szolg�latra beosztott, �ltal�ban 2 db galambot. 40. honv�d gyaloghadoszt�ly 1917 november�ben 30 postagalambbal �s 15 f�s �pol� leg�nys�ggel rendelkezett. A galambokat a hadoszt�ly k�zponti galamb�llom�s�r�l naponk�nti v�lt�sban k�ldt�k a hadoszt�ly k�tel�k�ben harcol� ezredparancsnoks�gokhoz. Minden nap d�lben indultak a 2-2 galambot rejt� ketrecek 1-1 �pol� k�s�ret�ben. Meg�rkez�s�kkor az els� vonalba ir�ny�tott�k �ket, ahol a frontszakasz �sszek�ttet�s n�lk�l maradt, vagy az �sszek�ttet�s megszakad�s�nak vesz�lye fenyegetett. A galambok 24 �r�s szolg�latot adtak. A felv�lt�s be�rkez�sekor – amennyiben a szolg�lat alatt nem alkalmazt�k �ket – a felv�ltott madarakat egy tiszt fel�gyelete mellett gyakorl�sk�ppen szabadon engedt�k. A tiszt feljegyezte az ind�t�suk id�pontj�t, ezt behelyezte egy kis alum�niumcs�be, amelyet a galamb l�bgy�r�j�hez fogatott vagy egy tollsz�rba, amelyet a galamb egyik evez�toll�hoz er�s�tett. K�s�bb egy L�w nev� sz�zados, egy a galamb mell�re er�s�thet� kengyelt szerkesztett, amire egy kis tasakot er�s�tettek, �s a tasakba tett�k bele az �zenetet.

A galambok gyakoroltat�s�ra is pontos utas�t�st adtak ki. A tr�ning eleinte csak tiszta id�ben �s �gy t�rt�nt, hogy a madarak m�g a s�t�ts�g be�llta el�tt el�rj�k otthonukat, a galambd�cot. K�s�bb m�r es�ben, k�dben �s k�s�bbi id�pontokban is �tnak ind�tott�k �ket. A galambok egy�bk�nt 1 km t�vols�got tettek meg 1 perc alatt, „hat�t�vols�guk” pedig el�rte az 500 km-t. A galambokat csak az �pol�ik �s csak a d�cban etethett�k. Amennyiben az els� vonalba kik�ld�tt galambok fel�gyelet�t ell�t� gondoz�t a hadifogs�gba jut�s vesz�lye fenyegette, azonnal k�teles volt a galambokat szabadon engedni �s lehet�s�g szerint a hordoz� kosarat megsemmis�teni vagy elrejteni.

Term�szetesen az elhelyez�s�kr�l �s az ell�t�sukr�l is pontosan rendelkeztek. A d�cot az �zenetek gyors k�zbes�t�se �rdek�ben a hadoszt�ly-parancsnoks�g k�zel�ben telep�tett�k, messze az �t, a vas�t zaj�t�l �s megfelel� t�vols�gban az esetlegesen m�k�d� t�z�rs�g d�rej�t�l. Ker�lt�k az elektromos vezet�kek �s magas f�k k�zels�g�t is. Az elhelyez�sn�l el�nyben r�szes�tett�k a szabad kirep�l�s, illetve a gondoz� sz�m�ra szabad kil�t�s lehet�s�g�t. A d�c gyakori mozgat�s�t igyekeztek elker�lni. Amennyiben m�gis elker�lhetetlenn� v�lt, a galambok az �j k�rnyezethez val� szoktat�sa 2-3 h�tbe telt.

 Postagalambcsapat visszat�r�se az �llom�sra. Orosz front, 1916.
 

Galambok azonban nemcsak a sz�razf�ldi hader�nemn�l szolg�ltak, hanem a haditenger�szetn�l, illetve a l�gier�n�l is. A bevet�sre ugyanis sz�mos haj�, tengeralattj�r� �s rep�l� vitt mag�val postagalambokat, amelyeket v�szhelyzet eset�n vetettek be. Nem egy esetr�l tudunk, amikor a tenger felett lel�tt rep�l�g�p vagy a szerencs�tlen�l j�rt haj� szem�lyzet�t az �zenettel hazabocs�tott galamb mentette meg.

Term�szetesen postagalambok az antant haderej�ben is szolg�ltak. S�t: sokkal nagyobb sz�mban haszn�lt�k �ket, mint a k�zponti hatalmak hader�i. Angli�ban p�ld�ul sokszor katonai rendfokozatot vagy kit�ntet�st is, adom�nyoztak a kimagasl� k�pess�g� sz�rnyasok r�sz�re. Az olasz hadsz�nt�ren pedig a Monarchia �ltal megsz�llt ter�leteken k�m, illetve h�rszerz�-tev�kenys�gre is felhaszn�lt�k �ket. Sokszor el�fordult, hogy fonott kos�rban osztr�k-magyar katon�k postagalambokat tal�ltak, amelyek az olasz ellen�rz�s alatt l�v� ter�letekr�l sz�rmaztak, �s v�lhet�en rep�l�r�l, ejt�erny�vel dobt�k le �ket, nyilv�nval�an h�rszerz�s c�lj�b�l. A ledobott galambok beszolg�ltat�s�t 50 koron�s p�nzjutalommal is �szt�n�zt�k. A beszolg�ltat�si lehet�s�get, valamint a jutalmat a lakoss�g sz�m�ra is lehet�v�, illetve el�rhet�v� tett�k. A lev�lt�ri dokumentumokb�l eddig egyetlen lakoss�gi beszolg�ltat�s t�rt�net�t ismerj�k. 1915 okt�ber�ben t�rt�nt, hogy egy f�ldm�ves, aki egy�bk�nt enged�llyel galambokat tartott, a madarai k�zt egy idegen, �zenettel ell�tott sz�rnyast tal�lt.

Az �zenet alapj�n v�lhet�en Velenc�be tart� galambot a hirtelen kialakul� viharos erej� sz�l lesz�ll�sra k�nyszer�ttette. Szeg�ny p�ra annyira kimer�lt, hogy a sz�m�ra idegen f�ldm�vest k�zvetlen k�zel�be engedve hagyta mag�t megfogni. Term�szetesen a jutalom sem maradt el a „becs�letes” megtal�l� sz�m�ra. Mindennek ellen�re ki tudja h�ny galamb, vitte a megsz�llt ter�letekr�l a fontos h�rszerz�si adatokat? Ezt megakad�lyozand� galambfigyel� posztokat is l�tes�tettek. A galambok r�pt�t figyelve, k�vetve pr�b�lt�k meghat�rozni a felbocs�t�s hely�t. A feladat ell�t�s�hoz ismertet� anyagot k�sz�tettek, amelyekben rajzos �s sz�veges form�ban is felh�vt�k az egyszer� h�zigalamb �s a postagalamb k�z�tti k�l�nbs�gekre a figyelmet. A megsz�llt ter�leteken el�vigy�zatoss�gb�l a lakoss�g sz�m�ra a postagalamb�szatot betiltott�k. A galambokat az illet�kes parancsnoks�gn�l le kellett adni. Akik ezt nem tett�k meg, �s tett�k kider�lt, hadb�r�s�gi elj�r�sra �s galambjaik megsemmis�t�sre sz�m�thattak.

Az els� vil�gh�bor� sor�n a postagalambok n�lk�l�zhetetlens�g�ket bizony�tott�k a hadsereg szolg�lat�ban. Ez�rt az 1922-ben �jj�alakul� M. kir. Honv�ds�g is rendszerben tartotta �ket. Minden h�rad� ezred rendelkezett egy postagalamb sz�zaddal. A polg�ri galambteny�szt� egyes�letek �l�re pedig �ltal�ban katonatiszt ker�lt. A honv�ds�g pontos nyilv�ntart�st vezetett a teny�szt�kr�l �s �llom�nyaikr�l.

 Postagalamb kamer�val
 

A postagalambok a II. vil�gh�bor� idej�n is p�tolhatatlan szolg�latokat tettek, �s a r�juk er�s�tett miniat�r f�nyk�pez�g�pek seg�ts�g�vel m�r f�nyk�pez�sre is ig�nybe vett�k �ket. A II. vil�gh�bor� v�g�vel ugyan a magyar hadseregben megsz�ntett�k a postagalambok teny�szt�s�t, de p�ld�ul a sv�jci hadseregben eg�szen a k�zelm�ltig bevet�sre k�sz szolg�latban maradtak.

Az els� vil�gh�bor�ban szolg�latot teljes�tett postagalambok eml�km�ve a franciaorsz�gi Lille-ben.